Enterovírus ízületi fájdalom. Az enterovírusok több alcsoportokba sorolhatók:

Gyomor-bélhurut

Négy szerkezeti fehérjéjük van.

A fiúk és lányok azonos gyakorisággal érintettek. Carditis is lehetséges. A laboratóriumi leletek közül gyorsult We, leukocytosis, növekedett szérum-immunkomplexszint és RF negativitás! Kezelésében a tüneti szerek NSAID, kortikoszteroidok mellett általában a báziskezelésre használt gyógyszereket methotrexat, azathioprin is alkalmaznunk kell. A főbb halálokok: amyloidosis, sepsis.

A családba tartozó vírusokat nagyságuk, finomabb morfológiájuk, savérzékenységük és néhány egyéb tulajdonságuk alapján soroljuk genusokba, ezeken belül a nagyszámú szerotípust pedig VN vagy egyéb szerológiai próbákkal különböztetjük meg.

Az idetartozó vírusok általában fajspecifikusak, kivéve a cardiovírusokat és a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusokat. A Picornaviridae családba tartozó vírusok közül állatorvosi szempontból az alábbiaknak van jelentősége.

Az Enterovirus genus tagjai viszonylag ellenállóak a környezet fizikai és kémiai hatásaival szemben, fertőző képességüket pH 3—9 között megtartják, a rothadás és a beszáradás azonban hamar tönkreteszi őket.

Természetes viszonyok között elsősorban a bélnyálkahártya fájdalom a kar térdízületében szaporodnak és a fertőződést követően egy ideig a bélsárral nagy tömegben ürülnek. A fertőződés szájon át történik. A enterovírus ízületi fájdalom történő szaporodásuk nem jár klinikai tünetekkel, a véráram útján szétszóródva azonban meningitist, meningoencephalitist, myocarditist, légúti tüneteket, illetve a hámszövetekben hólyagképződéssel járó betegségeket idéznek elő.

Az enterovírusokra jellemző a szűk gazdaspektrum. Ide tartoznak az enterovírus ízületi fájdalom, a szarvasmarha, a sertés és a térd osteoporosis betegség enterovírusai. Ilyenek a fertőző sertésbénulás Teschen, Talfan vírusaz egyéb sertés enterovírusok okozta szórványosan előforduló encephalomyelitisek, a sertés hólyagos betegsége, a csirkék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása és a kacsák vírusos májgyulladása.

Az ízületi fájdalom okai Az ízületi fájdalomnak számos oka lehet: Traumatikus eredet: ha az ízületi fájdalom egy baleset, esés, ütődés vagy ütközés után jelentkezik, például rándulás, ízület diszlokáció, húzódás vagy túlzott megterhelés esetén.

Az emberben előforduló nagyszámú ez ideig legalább 70 enterovírus szerotípusnak enteric cytopathogenic human orphan, ECHO is csak egy része okoz betegséget. Ezek közül különösen fontos a fertőző gyermekbénulás poliomyelitis, 1—3 szerotípusú human enterovírusoka különféle coxsackievírusok Coxsackie A és B, számos szerotípus okozta septicus meningitis, herpangina, myocarditis, conjunctivitis stb. Ez utóbbi vírust ma már önálló Hepatovirus genusba sorolják. A Rhinovirus genus tagjai a pH 6 alatti savas közeg iránt érzékenyek.

A felső légutakban, főleg az orr nyálkahártyájában szaporodnak. Homológ fajú sejttenyészetekben a szokásos 37 °C helyett 33 °C-on szaporíthatók. Szarvasmarhákból és lovakból is ez ideig három-három, emberből pedig kb. Szarvasmarhában és lovakban a rhinovírusok széles körben előfordulnak.

Rheuma, ízületi gyulladás, porckopás, rheumatoid arthritis (ujmedicina, biologika)

A felnőtt, klinikailag egészséges enterovírus ízületi fájdalom többségének vérsavójában az egyes rhinovírus szerotípusokkal enterovírus ízületi fájdalom VN-próbával ellenanyagok mutathatók ki. E vírusok pathogenitása kétséges, alkalmanként azonban más vírusokkal, illetve baktériumokkal együtt részt vehetnek légúti tünetek kialakításában.

A Cardiovirus genus tagjai hasonlóak az enterovírusokhoz, de savas közeg iránt érzékenyek, ide tartozik egyebek mellett az encephalomyocarditis EMC vírusa, amely elsősorban a központi idegrendszert és a szívizomzatot betegíti meg.

Ez a vírus főleg rágcsálókban fordul elő, de fogékony iránta a sertés, egyéb háziállat fajok és az ember is. Az Aphthovirus genusba tartoznak a ragadós száj- és körömfájást enterovírus ízületi fájdalom vírusok. A savi vegyhatásra pH 6 alatt érzékenyek, elsősorban a hámsejtekben szaporodnak. A sertés enterovírusok okozta betegségei A sertés enterovírusok széles körben előfordulnak, a hagyományos viszonyok között tartott sertésállományok bélsarából egyik-másik szerotípus gyakran izolálható.

Sertés eredetű sejtekben szaporíthatók, CP hatásuk alapján három csoportba sorolhatók. Ez ideig összesen 11 szerotípusuk ismert. Az 1-es szerotípusba tartozó vírustörzsek idézik elő a fertőző sertésbénulást és a Talfan betegséget, de néhány egyéb szerotípus is képes enyhe idegrendszeri tünetekkel járó betegséget előidézni, míg a 9-es szerotípus a sertés hólyagos betegségének az okozója Szent-Iványi, Fertőző sertésbénulás A fertőző sertésbénulás enterovirus encephalomyelitis, tescheni betegség a sertés idegrendszeri tünetekkel, többnyire a hátulsó végtagok petyhüdt bénulásával járó betegsége.

A betegséget először Trefny a csehországi Teschen a mai Cesky Tesin környékén állapította meg, vírusos oktanát Klobuk tisztázta. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját a Talfan betegséget először Harding és mtsai.

A tartós bénulásokkal járó tescheni betegség két gócban fordul elő, Közép-Európában így Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Jugoszláviában, hazánkban stb. Közép-Európában a betegség bejelentési kötelezettség alá vonása és a fertőzött állományok felszámolásának eredményeként enterovírus ízületi fájdalom betegség az utóbbi évtizedben szórványossá vált. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját, a Talfan betegséget, viszont megállapították Nyugat-Európa országaiban, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.

A fertőző sertésbénulás vírusa a sertésenterovírusok 1-es szerotípusába tartozik és sem CP-hatásban sem pedig szerológiailag nem különbözik az ugyancsak az 1-es szerotípusba tartozó, de gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsektől. A vírus sertésvese sejttenyészetekben a sejtek lekerekedésével, majd teljes pusztulásával járó CP elváltozásokat okoz.

Milyen típusai vannak?

Sejttenyészetben passzálva a vírus gyorsan attenuálódik. Az egyes törzsek virulenciájában jelentős különbségek vannak.

A további enterovírusok részben CP hatásuk, illetve VN-próba alapján szerotípusuk szerint különböztethetők meg egymástól Szent-Iványi, A sertés enterovírusok ellenálló képessége nagy. Beszáradva, illetve rothadó anyagokban a 3 hetet túlélik. Legalább ilyen hosszú ideig életben maradnak hígtrágyában is. A sertés enterovírusok iránt csak a sertés fogékony.

Az ízületi fájdalom tünetei, okai és kezelései

Mint az enterovírusok általában, a fertőző sertésbénulás vírusa is a bélnyálkahártyában szaporodik és a bélsárral kb. A fertőzés fő forrása ezért a bélsár. A fertőzött sertéseknek csak kis része betegszik meg, a fertőzött gócokban azonban sok, tünetmentes, vírusürítő sertéssel kell számolnunk. A Talfan betegség vírusa jóval szélesebb körben elterjedt, mint a fertőző sertésbénulásé, mégis a betegség ritkábban fordul elő, mert sok sertésállományban a vírus endémiás jelenléte miatt a fogékony korban lévő malacoknak colostralis védettsége van és csak az idegenből behozott, többnyire süldő kocák malacai betegszenek meg.

A betegség átvitelében elsősorban élő fa ízületi kezelés sertések és a levágottak termékei közül főként a belek, valamint az agy- és gerincvelő játszik szerepet. Ezért a kórokozó közvetítésében a konyhai hulladékot tartalmazó mosléknak is jelentős szerepe lehet. A vírus beszáradással, hővel és savanyú pH-értékkel szembeni aránylag nagy ellenálló képessége miatt a bélsárral szennyezett lábbeli, szállítóeszközök, ivóvíz, takarmány stb.

A sertések többnyire szájon át fertőződnek és a tünetmentesen átvészelő sertések, főként nagy állományokban, korlátlan ideig fenntarthatják a fertőzési láncot. A betegség három egymást követő fázisban zajlik le. A szájon át felvett vírus először az emésztőcsatorna hámjában szaporodik el enteralis fázis. Ezt követi a viraemiás fázis, amikor a vírus a vérárammal szétszóródik a szervezetben, majd a harmadik fázisban a központi idegrendszerben szaporodik el neuralis fázis.

A enterovírus ízületi fájdalom első fázis tünetmentesen zajlik le, klinikai tünetek csak a neuralis fázisban vannak az ember poliomyelitisének a kórfejlődése ugyanilyen. A fertőzött állatoknak azonban, a vírus virulenciájától és a sertések életkorával, továbbá immunállapotával kapcsolatos fogékonyságától függően, csak egy kis része betegszik meg. A fertőződött sertések nagyobb részében a kórfejlődés az első fázisban elakad.

Mi is az enterovírus?

A vírus a bélben szaporodik, és a bélsárral ürül, de az állatok klinikailag nem betegszenek meg, immunológiailag azonban áthangolódnak. A bélbeli lokális immunitás kifejlődésének tulajdonítható, hogy a vírusürítés a fertőzött állatokban 6—8 hét alatt megszűnik. Előfordulhat, hogy az orron át felszippantott vírus a szaglóidegek mentén jut be a központi idegrendszerbe és ilyenkor rövidebb lappangási idővel az agyvelő megbetegedésére utaló tünetek uralják a kórképet.

Nincs adatunk arra, hogy a vírus a vemhes kocákban átmenne a magzatokba, ezért a betegség terjedésében a vírus vertikális átvitelének, mint az emlősök enterovírusainál általában, nem tulajdonítanak gyakorlati jelentőséget.

A betegség lappangási ideje többnyire 7—30 nap.

enterovírus ízületi fájdalom

A betegség első, a bénulásokat megelőző stádiumában enyhe általános lázas tünetek, étvágytalanság, kedvetlenség fordulhat elő, amely 1—3 napig tart. Ezt követi az agy- és gerincvelő burkainak meningitisvalamint az agy- és gerincvelőnek a megbetegedése encephalitis, myelitis. Az agyburkok megbetegedésére utaló egyik tünet lehet a bőr feltűnő érzékenysége. Az ilyen sertés a bőr érintésére, főként pedig a szőr ellenében történő simogatásra élénk fájdalomérzéssel reagál, összerándul és felvisít.

Az agyvelő egyes idegdúcainak a gyulladására utal a szemrezgés nystagmusa fogcsikorgatás, egyes arcizmok rángógörcse és esetleg hangtalanság, hányás, valamint a légzési zavar. A betegségre legjellemzőbb bénulási tünetek a gerincvelő megbetegedésére utalnak.

Tartalomjegyzék

Többnyire a enterovírus ízületi fájdalom, majd az elülső végtagok gyengesége és fokozatosan kialakuló petyhüdt bénulása enterovírus ízületi fájdalom a vegetatív funkciók, a végbél és a hólyag záróizmai zavartalanul működnek, a tudat is zavartalan. A beteg állat járása mind bizonytalanabbá válik, majd a hátulsó Az állat légzésbénulás miatt hullik el.

A hátulsó testfél bénulása Az általános agy- és gerincvelő-gyulladásra utaló kórkép főként fiatal malacokon és süldőkön észlelhető, felnőtt sertéseken viszont gyakoribb a gerincvelő-gyulladásos forma, főként a hátulsó végtagok tartós bénulásával. Előfordul a betegség abortív alakja is, amikor rövid ideig tartó, enyhe bénulásos tünetek után teljes gyógyulás következik be.

A meggyógyuló állatokon gyakran marad vissza egyes izomcsoportok és végtagok bénultsága vagy működési zavara. A Talfan vírus okozta betegség csak négyhónaposnál fiatalabb, többnyire 1—3 hetes malacokon jelentkezik, ataxiás mozgászavarokkal és főként a hátulsó végtagok bénulásával A végtagok bénulása malacokban Súlyosabb esetekben mind a négy láb megbénul és a malacok el is hullhatnak.

Legtöbbször azonban néhány nap múlva a betegek állapota javul és meggyógyulnak, egyesekben azonban mozgászavarok, főként a hátulsó végtagok gyengesége megmaradhat. Az egyéb sertés enterovírusok, így pl. Rogyadozó járás Kórbonctan.

Mit kell tudni a Coxsackie vírusról?

A betegségben elhullott sertésekben szabad szemmel észlelhető elváltozások nincsenek. Szövettani vizsgálattal az agyvelő szürkeállományban az agytörzsben, a kisagyvelőben, a nagy idegdúcokban lymphocytás beszűrődés és az idegsejtek degenerációja, illetve elhalása észlelhető.

Az elváltozások különösen kifejezettek a gerincvelő ágyéki és esetleg nyaki szelvényeiben, a szürkeállomány ventralis szarvaiban, ahol a enterovírus ízületi fájdalom mozgatóidegsejtek károsodnak, illetve halnak el. A gyenge virulenciájú Talfan enterovírus ízületi fájdalom okozta esetekben a szövettani elváltozások ugyanilyen jellegűek, de kevésbé súlyosak, az idegsejtek többnyire nem halnak el, ezért az elváltozások reverzíbilisek.

A 2-es szerotípusú törzsek okozta betegség során a gerincvelői elváltozások hasonlóak, mint a típusos tescheni betegség során, az agyvelőben azonban mind a fehér mind pedig a szürkeállományban észlelhetők gyulladásos és regresszív elváltozások.

A klinikai tünetek alapján csupán a betegség gyanúja állapítható meg. A biztos kórjelzéshez szükség van szövettani vizsgálatokra és a vírusoknak az agy-és gerincvelőben való kimutatására direkt IF vagy IP próbailletve a vírusnak az agyvelőből történő kitenyésztésére és szerológiai azonosítására. A vérsavóban VN-próbával emelkedő titerben típusspecifikus ellenanyagok mutathatók ki.

A Talfan vírustörzsek szerológialilag nem különíthetők el a típusos fertőző sertésbénulást okozó törzsektől.

A szívizomgyulladás előfordulása

A kórjelzésben támpontot adhat, hogy a Talfan betegség többnyire csak 1—3 hetes malacokra korlátozódik és 4 hónaposnál idősebb sertésekben még mesterséges fertőzéssel sem okoz betegséget Széky és Szent-Iványi, Az idegrendszeri tüneteket okozó egyéb enterovírus szerotípusok egymástól és az 1-es szerotípustól VN-próbával megkülönböztethetők.

Az elkülönítő kórjelzés szempontjából minden olyan sertésbetegség szóba jön, amely idegrendszeri tünetekkel jár, így egyebek mellett az Aujeszky-betegség idegrendszeri tünetek főleg fiatal malacokban láthatók, ezek görcsök, nem pedig petyhüdt bénulások stb. A fertőző sertésbénulás nálunk bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Mi is az enterovírus? Nagy László, infektológus Az elmúlt hetekben gyakran olvashattunk, hallhattunk az enterovírusok okozta fertőzésekről, a legutóbbi híradások a kínai gyermekek körében zajló járványról eneterovírus számoltak be. Az enterovírusok - amelyek egyidősek lehetnek az emberiséggel - a bélrendszerben megtelepedő vírusok egyik csoportja. Számos gyakori és jelentős emberi megbetegedésért felelősek, változatos klinikai képet mutatva.

A behurcolás a fertőzött területekről történő élő sertés és sertés eredetű nyers termékek behozatalának a tilalmával előzhető meg. A fertőzési gócot a beteg sertések leölésével, a fertőzöttek levágásával és termékeik hőkezelésével, a fertőzésre gyanúsak 40 napos megfigyelési zárlat alatt tartásával kell felszámolni.

Korábban a fertőzés szóródásának megakadályozására, preventív célból előbb inaktivált enterovírus ízületi fájdalom attenuált vírust tartalmazó vakcinákat is igénybe vettek. A Talfan vírus ellen speciális védekezési intézkedésekre nincs szükség. A fertőzött állományokban rövid idő alatt átvészeléses immunitás alakul ki és a colostralis ellenanyagok megvédik a malacokat a fogékony életkorban a klinikai tünetek kialakulásától.

Az egyéb szerotípusok okozta klinikai tünetek megjelenésekor célszerű az állományt ugyanúgy felszámolni, mint a típusos fertőző sertésbénulás esetén. A sertés hólyagos betegsége A sertés enyhe lázas általános tünetekkel, főleg a lábvégeken, ritkábban a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján is hólyagok képződésével járó betegsége swine vesicular disease, SVD. Klinikailag igen hasonlít a ragadós száj- és körömfájáshoz, de különbözik tőle abban, hogy a tünetek enyhék és csak a sertés betegszik meg.

Coxsackie vírus: furcsa tüneteket okoz

Történet, előfordulás. A betegséget először ban két észak-olaszországi sertéshizlaldában észlelték és jóindulatú száj- és körömfájásnak hitték, mígnem kiderült, hogy a kórokozó enterovírus Nardelli és mtsai.

Ezt követően a betegséget megállapították Hong Kongbanmajd számos európai országban is, de rövid idő alatt mindenütt felszámolták. Jelenleg a betegség szórványosan fordul elő, többnyire Hong Kongban és környékén, Európában pedig esetenkénti behurcolásokat követően ismételten Olaszországban, de ritkán másutt is.

enterovírus ízületi fájdalom

Hazánk a fertőzéstől mentes. A vírus antigénjeit illetően egységes, a különböző időben és eltérő földrajzi régiókból izolált törzsek azonban monoklonális ellenanyagokkal több csoportba oszthatók Brocchi és mtsai. A vírus sertés eredetű sejttenyészetekben izolálható. Szoros antigén-szerkezeti rokonságban van a Coxsackie-B5 vírussal.

Ellenálló képessége nagy, vágóhídi és minden ízület fáj a zsibbadt kezekről hulladékokból több hétig, nem hőkezelt szalámiból 3 hónapig lehetett vírust kimutatni, szennyes istálló környezetben 12 hétig megtartotta fertőző képességét.

Általában a lúgos hatású fertőtlenítőszerek hatásosak ellene. A vírus iránt fogékony a sertés, az egér és az ember is. Hasüregbe vagy agyvelőbe fertőzött újszülött egerekben agyvelőgyulladást okoz. A vírus terjesztésében elsősorban sertések közvetlen érintkezése játszik szerepet, minthogy a fertőzött és gyakran tünetmentesen átvészelt sertések a vírust bélsarukkal és orrváladékukkal is 2—4 hónapig üríthetik Mészáros és mtsai.

A másik nagyon veszélyes vírusforrás a nyers sertéstermékeket tartalmazó moslék. Ezért pl.

enterovírus ízületi fájdalom

Angliában legtöbbször konyhai hulladékokkal takarmányozott állományokban állapították meg. Különösen veszélyesnek kell tekinteni az importból származó vagy a nemzetközi turizmussal az országba került élelmiszer-hulladékot repülőterek, hajókikötők, étkezőkocsik, kempingek hulladékát.

Az ízületi fájdalom tünetei

Vemhes kocákban megállapították a vírus transplacentaris átvitelét is, ami kivételesen magzatkárosodáshoz vezethet. A szájon át felvett vírus a torok szöveteiben és a bélcsatornában szaporodik el, majd a vérárammal szétszóródik a szervezetben és enterovírus ízületi fájdalom predilekciós helyeken, a száj és a lábvégek hámjában hólyagképződéssel járó elváltozásokat okoz. A hólyagok gyorsan felfakadnak és a helyük gyorsan behámosodik.

A bőr- és nyálkahártya-elváltozásokkal egyidőben a központi idegrendszerbe eljutott vírus enyhe gyulladásos beszűrődést okoz, ami csak ritkán nyilvánul meg klinikai tünetekben. A betegség átvészelése aktív immunitás kialakulásával jár, de a meggyógyult sertések még hetekig üríthetnek vírust.

A fertőzést követő 7—8. A lappangási idő 2—7 nap. A csak egy-két napra 41 °C-ig felugró testhőmérséklet mellett hólyagok jelennek meg, először rendszerint a pártaszélen, a csülkök közötti bőrön A betegség elején az állatok étvágytalanok és sántítanak. A hólyagok többnyire 1—2 nap alatt fölrepedeznek, és helyük gyorsan gyógyul. A betegség kevésbé súlyos, mint a ragadós száj- és körömfájás, a szarutok leválása ritka.

enterovírus ízületi fájdalom

A pártaszélen megjelenő hólyagok esetében azonban a szaruképződés zavart szenved, ami a csülök szarun később is felismerhető. A sertések jelentős része még teljesen fogékony állományokban is tünetmentesen vészel át vagy csak alapos vizsgálattal lehet egy-egy hólyagot vagy ennek felrepedéséből származó kimaródást találni a predilekciós helyeken.

Betegség megnevezésének szinonímái:

Kifejezett klinikai tünetek alakulnak ki viszont enterovírus ízületi fájdalom vagy egyéb stressznek kitett sertésekben. Felfakadt hólyagok a csülkök között Hólyagok a túrókarimán Kórjelzés. A klinikai tüneteknek a ragadós száj- és körömfájáshoz való hasonlósága miatt minden gyanús esetben laboratóriumi kórjelzésre van szükség.

A mintavételi eljárás ugyanaz, mint a ragadós száj- és körömfájás esetén hólyagcafatok, hólyagfolyadék, valamint vérminta.

enterovírus ízületi fájdalom

Az SVD vírus csak sertés eredetű, míg a ragadós száj- és körömfájás vírus szarvasmarha eredetű sejttenyészetekben is szaporodik. Az ellenanyagok a vérsavóban kimutathatók VN-próbával Bartha és mtsai.

A szerológia reakciók megítélése nagy körültekintést igényel Karakas és Pálfi,

enterovírus ízületi fájdalom

További a témáról